Rólam

A történetem egész fiatalon kezdődött, azóta már két gyermekes édesanya vagyok. 
16 évesen, amikor édesanyám elvitt egy természetgyógyászhoz, döbbentem meg, és ébredtem fel, hogy nem minden az a minek elsőre látszik, hogy sokkal több van a látható világ mögött. Mindig is volt bennem valami fura…de annyira az enyém volt, hogy idővel teljesen eltűnt bennem. Nem beszéltem róla sosem, senkinek. Ott, akkor valahogyan kinyíltam, újra nyitottá váltam arra a “világra”.

Attól a naptól kezdve éhesen kerestem és kutattam a képzéseket, tanfolyamokat, mert hát végül is rájöttem, hogy nem vagyok egyedül. Nagyon nem. Sok mindenki érzékel dolgokat, melyeket tanítanak is, beszélnek róla, és ami a lényeg, hogy valóság. Nem az én belső fantáziám, hanem mások által is megtapasztalt valóság. Valahogyan látom és érzem az embereket. Valahogyan mindig is kicsit többet tudtam róluk, mint amit – most már tudom – úgy általában az emberek látnak vagy érzékelnek egymásból. Ami nekem természetes volt, másnak nem, ezért is zártam be anno gyermekként. Aztán az élet kinyitott, újra. És ezért hálás vagyok. Rengeteget tanultam. Iskolákban és az élettől.

Tanulmányaimat néhány masszázs tanfolyam után az ETI-ben folytattam, elvégeztem az egészségügyi – és természetgyógyász modult, ezután fitoterapeuta szakképzésen vettem részt. Mindemellett egyik kedves vendégem ajánlására elkezdtem a Mantra Természettudományi Főiskolát, ahol parapszichológusként végeztem. A főiskola alatt ismerkedtem meg a Bach-virágterápiával, melyet nagyon megszerettem, lelket hangol! Így a főiskola mellett elkezdtem a Bach-virágterapeuta képzést is, mely egy éves volt. Tanultam személyiség lélektant, szociológiát, pszichológiai – és pszichiátriai alapokat és egyéb nagyon hasznos emberismereti tanokat, hogy megértsem és le tudjam fordítani azt, amit én „alapból érzékeltem”.
Foglalkoztam numerológiával, rajzelemzéssel és más lelki problémák testi tüneteinek megértésével. Igen, sok mindent tanultam, mert nagyon szeretek tanulni. Azonban nem csak infót gyűjtök. A tanultakat kipróbálom, és ami számomra értékes, megtartom, használom, csiszolgatom, így jelenleg egy saját kis tudáscsomag birtokában, azt mondhatom, hogy elég széleskörűen tudom átlátni az adott problémát, ami inkább feladat.

Első gyermekem megszületésekor már tudtam, hogy az ő világuk igen érdekes a számomra. Ők hogyan látnak? Mit érzékelnek és tapasztalnak a világból. A második gyermekem még a hasamban volt, épp csakhogy lejött a kis lélek és már meg is mondta a nevét, azaz, hogyan hívjam itt e földi létben. Szeretem figyelni a világukat, megismerni, felfedezni. Nagyon sokat tanultam tőlük és hihetetlen jó érzés kicsomagolni őket, hisz mindenkiben vannak olyan ajtók, melyek nincsenek nyitva. De egy édesanya, ha szeretettel és kellő nyitottsággal van gyermeke felé még ide is bejuthat. Hogy megismerhesse gyermekét, nemcsak testileg, hanem lelkileg is. Hiszen a gyermek a lelkierőtől lesz stabil és határozott, az önbizalom, és bizalom az életben adja az ő varázserejét az élethez. Nem lehet egy anya mindig a gyermek mellett. Az én szívem akkor nyugodt, ha a gyermekeim jól vannak. Ehhez lelkileg kell jól lenniük. Így megmutattam nekik és a mai napig is mutatom, hogyan lehetnek önmaguk, hogyan éltessék a bennük lévő fényt és milyen módon találják meg a belső egyensúlyt, ha kibillentek.