Megfigyelted már hova terelődnek a gondolataid? Hogy mire figyelsz? Érdekel mit gondolnak rólad mások, fontosnak tartod a szomszédod véleményét vagy a kollégáidét? A szüleidét, testvér, rokon véleményére is sokat adsz, talán ezek a mérvadók? Arra hajlasz, amerre nincs kritika? Mindig tudni akarod ki, mit mondott rólad? Ezeken túl az érdekel e, hogy te mit gondolsz… Tovább »
Mit gondolsz?
Megfigyelted már hova terelődnek a gondolataid? Hogy mire figyelsz? Érdekel mit gondolnak rólad mások, fontosnak tartod a szomszédod véleményét vagy a kollégáidét? A szüleidét, testvér, rokon véleményére is sokat adsz, talán ezek a mérvadók? Arra hajlasz, amerre nincs kritika? Mindig tudni akarod ki, mit mondott rólad? Ezeken túl az érdekel e, hogy te mit gondolsz… Tovább »
És ez baj? Dehogy! Nem is kell tökéletesnek lenned! A gyermeknek nem egy tökéletes anyára van szüksége, hanem rád, pont úgy ahogy vagy. Szeretettel és figyelemmel halmozod el, mindig azt nézed, hogy neki hogy lenne jó. Megteszel érte mindent, mert ő a te gyermeked. És az, hogy hibázol, nos benne van. De ki nem hibázik?…
Komoly döntés előtt álltam! Megtartsam a „véletlen” becsúszott harmadik gyermeket vagy vetessem el. Sosem voltam abortusz párti, de már a korom sem mellette szól, és a két gyermekem is nagyobbacska, szóval eldilemmáztam, mit is lenne jó tennem. A kanapén ülve a kávémat kortyolgattam és ezen a szitun morfondíroztam, amikor a kisebb gyermekem odaült mellém. Megkérdeztem…
Nem kell mindent érteni. Vannak dolgok és történetek, amiket hagyni kell, hagy legyenek olyanok amilyenek, mert majd idővel úgyis összeáll a kép. Nem kell mindennek a miértjét keresni. Persze ezt most magamnak is mondom, mert alapvetően mindig felteszem a kérdést! Miért? De megtanultam, hogy amellett, hogy nagyon is jó, tudni a dolgok hátterét és okát…