Láthatatlan Valóság

Az akaratosságával nem tudok mit kezdeni

Pedig igyekszem! Próbáltam már szép szóval, határozottan vagy épp parancsolva, de kérlelve is. Semmi. Ha ő azt gondolja, hogy tudja, akkor megcsinálja. Hiába mondom hogy nem, ő megteszi. Felülírja a szülői kérést. És nem azért, mert dacol vagy lázad, egyszerűen csak tudatos és megteszi amit ő akar, hiszen képes rá. Biciklivel mehetnek suliba. Amikor az… Tovább »

Mosolyog és beszél valakihez

Már többször észre vettem, hogy amikor játszik vagy épp rajzol, akkor egyszer csak elkezd mosolyogni és fel – feltekint, mintha lenne ott valaki. A múltkor pedig beszélt is. Kicsit lefagytam, mert ilyen kisgyerekként még csak nem beszél magában a gyermek, de nagyon úgy tűnt. Az arca azonban másról árulkodott. Úgy beszélt, mintha lett volna kihez… Tovább »

Nem szereti az éjjelt, mert sok a gonosz

Meseolvasás után, marasztalt a gyermekem. Még annyi dolog várt rám, de maradtam egy kicsit. Nyakig húzta a takarót, oldalra fordult és lehunyta szemét, miközben fogta a kezem. Szorította. Kérdeztem is mi a baja, de azt mondta, semmi. Pedig láttam, hogy valami nincs rendben. Pár perc múlva azonban mentem csinálni a dolgom. Nem sokáig, mert szólt,… Tovább »

Fél a sötétben

Sosem volt baj az elalvással, na jó, amikor baba volt, voltak nehézségek, de azóta olyan szépen megy este lefeküdni és hamar el is alszik. Erre mostanában, nem akar egyedül aludni. Legyek ott, amíg elalszik, vagy hajnalban átjön és mellettünk akar aludni. Ha kérdezem a válasz mindig az, hogy fél egyedül. Pedig elmondtam már többször is,… Tovább »

Ismerem jól, én is ilyen vagyok

Megdöbbentő, amikor magamra ismerek benne. Hogy lehet, hogy így hasonlít rám? Nem mindenben, de vannak jellemvonások, mintha lemásolta volna. Ahogy reagál dolgokra, ahogy mindent elfelejt, pedig ő még igazán fiatalka ehhez. De imádom, amikor megkérdezi hova tette le a kedvenc plüss nyusziját, amit épp egy fél perccel azelőtt hagyott a kanapén. Hát vicces tud lenni,… Tovább »

Most már értem!

Sosem értettem, hogy tud a barátnőm olyan szétszórt lenni, hogy megkínál egy kávéval és már vagy fél óra is eltelt, de kávé nem érkezett. Majd amikor finoman jelzem neki, ő kuncogva elszalad, mondván elfelejtette. Sosem tudtam ezt megérteni. Ha kávét ígérek, adok is, akkor és ott, nem órákkal később. De aztán akarva akaratlanul is, de… Tovább »

Hogy lehet jól reagálni?

Komolyan néha nehéz megértenem. Semmiségen feszül meg és a nagyobb dolgok, amik igazán nehézséget okozhatnának, azok meg sem kottyannak neki. Hogy lehet a plafonon 3 másodperc alatt, amikor szinte apróság, ami történt? Érdekesen tud válaszreakciót produkálni. Annyira másképp reagál, fura, hogy mennyire fordítottan. De tényleg, a nehezebb szitukat észre sem veszi, valahogyan ösztönösen jól reagál… Tovább »

Türelem

Végképp nem értem! Egyszer figyeljek rá és lássam meg ha baja van, de ne kérdezgessem, mert az nem mindig jó, aztán ha végre elmondja – amikorra már le is tettem róla, hogy megtudom, mi zajlik a gyermekemben – az kiborít, mert a story az gáz. De ne olvassak be a gyereknek, hanem értsem meg és… Tovább »

Nem akarja elmondani

Nagyon kiakasztó, amikor látom, hogy baja van, rá is kérdezek, és nem mondja! A semmi a válasz, meg az elfordulás, vagy ami ennél is jobb, a durca. Még ő sértődik meg, mert hát minek nyaggatom. Nincs baja! Aha, de közben látom, hiszen az anyja vagyok, látom, hogy baja van. És sehogy sem tudom belőle kiszedni…. Tovább »

Mi lehet az oka?

Jóban vagyunk, sok mindent elmond, de néha csak úgy túl csendben lesz, vagy elvonul a szobájába szó nélkül. Ezeket nem tudom hova tenni. Olyan is volt, hogy egyszer csak a nyakamba ugrott és sírni kezdett. Amikor megkérdeztem mi a baj, azt mondta nem tudja, csak sírnia kellett. Nem tudja miért. Vagy amikor látom, hogy mesét… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!