Nem értem, hogy vagyunk barátnők, ő és én. Teljesen különböző típusok vagyunk. Mármint gyermeknevelés terén. De komolyan. Én a laza szülő, aki nem ugrik, ha a gyerek elesett, hagy kelljen csak fel önmaga és igenis vállalja csak a vele járó történéseket. Na meg persze nem lesem ám minden sóhaját, de nem ám. A barátnőm, na ő sebesen rohan, ha a gyermek elnyal és ha valamit szeretne a poronty, nos jön az ezer órás agyalása, hogyan is oldja meg. És természetesen addig logikázik, amíg megteremti a gyermeknek a vágyát. És vajh ki tudja, melyikünk nyomja jól.
Megvallom, nekem tök nyolc, hogy ki hogy neveli a gyermekét. Mindenki követ el hibákat. És hogy az a mai szép mosolyú, de nagy arcú vagy épp félénk csemete miféle felnőtt lesz… hát csak az ég tudja. Vagy senki. Majd amikor ott tartunk kiderül.
Az én drága barátnőm, aki annyit agyal és matekozik, hogyan is oldja meg az egy szem gyermekével kapcsolatos dolgait, annyiszor megmosolyogtat. Mert már a délutáni programok is igen nagy fejtörést okoznak neki. Ugyanis a gyermek akar táncolni, meg kosarazni, meg lovagolni meg furulyázni meg a franc se tudja még mit. Erre a barinőm mit tesz?! Próbálja a 24 órát kitolni és a 7 napot 8, nem inkább 9 napra varázsolni. Persze nem megy neki. Olyat, hogy kicsi kincsem, NEM, azt nem ismeri.
Bezzeg én! Anya kaphatok egy csokit, ha haza értünk kérdezi az egyik csemete, mi a válasz? Nem. Majd a másik jön, anya kimehetek korizni? Mi a válasz? Nem. Egész nap csak a nemeket dobálom. De miért? Mert elsőként van a kötelezettség utána a szórakozás. És hát ez azzal jár, hogy én ilyen szőrős szívű anyuka lettem. Jaaa és a délutáni foglalkozások, csak hogy hasonló legyen a példa. Nekem két gyermekem van. A nagyobb jár kornyikálni, meg gyerekeknek való – dobjunk össze valami harapnivalót – főző suliba. Az én hibám, egész nyáron együtt kotyvasztottuk a betevőt. Jah és van a tánc. Ez a foglalkozás mindkettőjüknek van. Nos a kisebbik most mandarin nyelvet akar tanulni és még neki is van főző suli, persze más napokon. Ami azt jelenti, hogy heti 3x kell nekem kétszer menni értük a suliba, mert kétféle időpontban végeznek. Aha! Hát a nagy francot. Így megint szemét anyaként kijelentettem, hogy csakis kétszer vagyok hajlandó duplán sétálgatni értük a suliba, mert nekem is van délutáni programom. Így közösen összeraktuk a haditervet a vacsiasztalnál és mindenki happy lett. Lemondással járt, de legalább ezt is megtanulják.
Nos nem tudom mi a jó megoldás, azt tudom, hogy olykor túl szigorúan veszem a dolgokat és látom, hogy sokszor lelohasztom őket és csalódnak, meg lelombozódnak. Nem szép tőlem. A barinőmnél nincs ilyen, mert a gyermek nagyjából mindent kiharcol. Elég erős jellem. De nem ám az elkényeztetett verzióban, hanem tényleg egy jó erős önbizalommal megáldott gyermek, aki tudja mit szeretne. És a barinőm igyekszik is ezt megteremteni. Ami szerintem teljesen jól is van így.
A maga nemében szerintem mindenki jól csinálja, mivel mindenki a legjobb tudása és szíve szerint cselekszik. Az, hogy különbözően nyomjuk, mint a barinőm és én, hát miért is lenne baj? Így kerek a világ.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Arkangyali mesék - Segítenek az angyalok! Te hiszel benne?
A mai kor gyermekei nagyon érzékenyek minden behatásra, mely éri őket, ezért szükséges kezükbe adni a megoldó kulcsokat.
12 arkangyal jelenik meg a mesékben, akik a gyerekek számára is könnyen elérhetőek. A mesék által megismerik, melyik arkangyal miben segít és hogyan hívható. Mindemellett a történetek önismeretet, önbizalmat építenek és a szeretet varázslatos erejét táplálják kis szívükbe.
Szeretnél beleolvasni? Egy mesét elérhetővé tettem számodra! Bízom benne, hogy elvarázsolja gyermekedet és téged is!
Szeretettel,
Eva Evans
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: