Megsértődik mert nem úgy mennek a dolgok ahogy ő akarja, ehhez még a „jobbik” stílusát is előveszi és hisztizni, netán dühöngeni kezd vagy épp agresszor lesz. Te pedig bevethetsz bármit, őt aztán nem érdekli.
Egy tiltás, egy program felülírás vagy a reggeli ruha kiválasztásnál már előjöhet a gyermeki lázadásnak tűnő drámai jelenet. Mert ugye nem büntetni akarod, ha nem mehettek az állatkertbe, mert épp szakad az eső, de helyette játszóház lesz a célállomás, mégis a gyermeket szétveti a düh, mert ő pont oda és akkor akart menni. Vagy nem engedted ki játszani a barátaihoz, mert még meg kell csinálni a leckét, ő viszont ezt börtönbe zárásként éli meg és teljes hiszti vagy épp haragrohamot nyom le neked, de semmiképp nem tudod rávenni a lecke megírására. Hát… nem könnyű a mai gyerekekkel.
És lehetsz te akármilyen türelmes és trükkös és laza, mert vannak helyzetek amikor a gyermek kicsapja a biztosítékot, hiszen rossz lesz a stílusa de nagyon, figyelmen kívül hagyja, hogy az anyja vagy és a tisztelet is fényévekre távozik, hiszen csak ő létezik és a problémája. Amit meg akar oldani. De hogyan? Flegmasággal és visszapofázással, meg a süketet játszva.
Kérdem én, hogyan engedhetik meg ezt maguknak? Milyen nevelés hatására szívták ezt magukba, hogy így kell orvosolni a nehézségeiket, vagy egyáltalán miképp hihetik, hogy ez a megoldás, az akaratuk érvényesítése mindenáron? Emlékszem gyermekként, ha nem mehettem ki játszani, akkor megvontam a vállam és elvoltam otthon, mindennemű vitába szállás nélkül elfogadtam, hogy anyám most így döntött és ez van. Persze volt hogy lázadtam én is, azonban a szemtelenség alsó határát súrolva, semmiképp nem áthágva a tisztelet küszöbét.
Most más idők járnak. Más a szemlélet és más a gyermeknevelés. Lazább, mert ugye szegény gyerek legyen boldog gyermekkora. Ne bántsuk már mi is, hiszen a világ úgyis olyan kegyetlen lesz. Mindenért meg kell küzdeni és sokszor kap majd pofont is. Legalább a család legyen neki biztos, szerető háttér. Ez a hozzáállás egyáltalán nem lenne rossz, csak az a bibi, hogy hol máshol, ha nem otthon kellene megtanulnia a gyermeknek, hogyan is nézzen szembe a nehézségekkel, hol ha nem otthon kellene megtanulnia, hogy nem úgy mennek mindig a dolgok, ahogyan ő képzeli és olykor akármit is csinál nem lesz meg amit szeretne. Mert a nagy megadunk mindent a gyermeknek mellett meg kellene adnunk számára azt a lehetőséget is, hogy tanuljon. Tanuljon meg elfogadni, újra tervezni, értse meg hogy vannak határok, melyeket persze lehet bizonyos szintig tágítani és fogadja el, hogy nem tudhat mindent, akárhogyan is hiszi, hogy ő már mindent tud.
Hogyan lehet ezt megvalósítani? Hogyan lehet a botrányos feszkókat elfogadássá szelídíteni, amikor a gyermeki tudatosság elképzelhetetlenül magas szinteken szárnyal? Mindezt úgy, hogy a szülői önbizalom meg – már bocsánat – de a béka segge alatt eggyel található? Elgondolkoztató.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Arkangyali mesék - Segítenek az angyalok! Te hiszel benne?
A mai kor gyermekei nagyon érzékenyek minden behatásra, mely éri őket, ezért szükséges kezükbe adni a megoldó kulcsokat.
12 arkangyal jelenik meg a mesékben, akik a gyerekek számára is könnyen elérhetőek. A mesék által megismerik, melyik arkangyal miben segít és hogyan hívható. Mindemellett a történetek önismeretet, önbizalmat építenek és a szeretet varázslatos erejét táplálják kis szívükbe.
Szeretnél beleolvasni? Egy mesét elérhetővé tettem számodra! Bízom benne, hogy elvarázsolja gyermekedet és téged is!
Szeretettel,
Eva Evans
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: